Ha végignézi a papírjait, jó eséllyel több baleseti fedezetet talál, mint amennyiről tud: a prémium bankkártya mellé utas- és balesetbiztosítás jár, a bankszámla-csomagban csoportos balesetbiztosítás lapul, a lakáshitelhez hitelfedezeti biztosítást kötött, a lakásbiztosítás kötvényén pedig ott egy sor „baleseti kiegészítő”. Alkuszként azt látom, hogy ezek a fedezetek két irányban is félrevezethetnek: van, aki miattuk nyugodt, pedig a kártyás fedezet csak külföldön él, és van, aki kárnál elfelejti bejelenteni őket, pedig a fix összegek egymás mellett járnának. Ez a cikk leltárt készít: hol bújnak meg ezek a fedezetek, mit kérdezzen meg róluk, halmozódik-e a kifizetés – és mennyit ér rájuk építeni, amikor a saját kötvényét méretezi.
- A bankkártyához, bankszámla-csomaghoz, hitelhez vagy lakásbiztosításhoz kapcsolt baleseti fedezet valódi, de szűkre szabott: jellemzően meghatározott személyre, helyzetre és néhány elemre szól, alacsonyabb összeggel, és a feltételeit nem Ön alakítja.
- A balesetbiztosítás összegbiztosítás: a fix összegű térítések (baleseti halál, maradandó károsodás, csonttörés) több szerződésből egymás mellett járnak, a költségtérítés-jellegű elemek (például külföldi orvosi költség) viszont csak egyszer, a tényleges költség erejéig.
- A rejtett fedezetet érdemes leltárba venni és kárnál bejelenteni, de a saját méretezés alapjának nem: csoportos szerződésként a bank vagy a biztosító módosíthatja, megszüntetheti, és a jogosultság gyakran egy kártya vagy egy hitel élettartamához kötött.
Hol bújnak meg baleseti fedezetek?
A leggyakoribb rejtekhelyek:
- Bankkártya: a közép- és felső kategóriás kártyákhoz jellemzően utasbiztosítás jár, amelynek része egy baleseti halál- és rokkantsági elem. Kulcskérdés, hogy csak külföldön, csak utazás alatt, esetleg csak a kártyával fizetett útra vagy meghatározott napszámig él-e – bankonként és kártyatípusonként eltér.
- Bankszámla-csomag: több bank a számlacsomag mellé díjmentes vagy kedvezményes csoportos balesetbiztosítást ad, ahol a bank a szerződő, Ön a biztosított. Ez már belföldön, a hétköznapokban is élhet, de az elemek és az összegek a bank által kötött keretszerződésből jönnek.
- Hitelfedezeti biztosítás: a lakáshitel vagy személyi kölcsön mellé kötött fedezet jellemzően halálra, rokkantságra, keresőképtelenségre, esetleg munkanélküliségre szól – de a kifizetés a tartozást csökkenti vagy a törlesztést fizeti, a bank felé. Egy törött csukló után innen Önnek jellemzően nem jár készpénz.
- Lakásbiztosítás baleseti kiegészítője: sok lakásbiztosítási csomagban van baleseti elem a biztosított lakásban élőkre: baleseti halál, maradandó károsodás, ritkábban csonttörés vagy kórházi napi térítés. A díja a kötvényben szinte észrevétlen – és ez az összegeken is látszik.
- Gépjármű-biztosítások baleseti kiegészítője: a casco vagy a kötelező mellé kötött vezető- és utasbalesetbiztosítás csak az autóban ülőkre, a jármű használatával összefüggő balesetre szól.
- Utasbiztosítás, munkáltatói csoportos, egyesületi fedezet: az utasbiztosítás baleseti elemei az utazás idejére, a céges csoportos a munkaviszony fennállásáig, az igazolt sportoló versenyengedélyéhez kapcsolt fedezet a sportszövetségi kereten belül él.
Öt kérdés, amitől kiderül, mit ér
Minden ilyen fedezetnél ugyanazt az öt kérdést érdemes feltenni – a választ a bank vagy a biztosító honlapján elérhető feltétel és a kötvény adja, nem a reklámszöveg.
1. Kire szól? A kártyás fedezet jellemzően a kártyabirtokosra, néha a vele utazó családtagokra; a lakásbiztosítási kiegészítő a lakásban állandóan élőkre; a hitelfedezeti az adósra, az adóstársra jellemzően csak akkor, ha ő is csatlakozott a biztosításhoz. A gyermeke, a házastársa nem feltétlenül biztosított.
2. Mikor és hol él? Ez a leggyakoribb csalódás forrása: a kártyás fedezet gyakran csak külföldön és korlátozott utazási napszámig, a gépjárműves csak az autóban, a lakásbiztosítási kiegészítő egyes feltételeknél a nap 24 órájában, másoknál szűkebb körben. A hétköznapi, belföldi baleset – a lépcsőn elesés, a biciklis bukás – ezek jó részéből kimarad.
3. Mire fizet? A rejtett fedezetek jellemzően a két „nagy” elemre szűkülnek: baleseti halálra és maradandó egészségkárosodásra, gyakran magas belépő küszöbbel, vagyis csak meghatározott százalék feletti károsodásra. Csonttörés-térítés, kórházi és műtéti térítés, a múlékony sérülés napi térítése ritkán szerepel bennük; a saját kötvény éppen ezekben erős.
4. Mekkora az összeg? Ezt csak a feltétel mondja meg – számot itt nem írok, mert termékenként és évente változik. Alkuszként azt látom, hogy a díjmentesen kapott fedezetek összegei egy tudatosan méretezett kötvénynél jellemzően jóval alacsonyabbak. Hogyan kell méretezni, azt a méretezés elveiről szóló cikk mutatja.
5. Kié a pénz? A hitelfedezeti biztosításnál a kedvezményezett jellemzően a bank – a kifizetés a tartozást rendezi, nem a család kasszájába megy. A csoportos szerződéseknél a kedvezményezettet a keretszerződés határozza meg, jelölni esetleg csak a bankon keresztül lehet. A szereposztásról szóló cikk részletezi, ki mit tehet.
És egy hatodik, amit kevesen tesznek fel: meddig él? A csoportos szerződésekben nem Ön a szerződő. A bank és a biztosító a keretszerződést módosíthatja vagy felmondhatja; a kártya lecserélésével, a számlacsomag váltásával, a hitel visszafizetésével a fedezet is véget ér – és erről jellemzően a bank tájékoztatásából értesül, nem külön kötvényből.
Halmozódik-e a kifizetés?
A jó hír: a balesetbiztosítás a Ptk. 6:487. §-a szerint a biztosított baleseti halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott összeg vagy járadék fizetését vállalja – vagyis összegbiztosítás, nem kárbiztosítás. A biztosító nem azt méri, mennyi kára keletkezett, hanem a saját táblája szerinti fix összeget fizeti, függetlenül attól, hogy másik szerződésből is kap-e valamit. Ha tehát egy csonttörésre a saját kötvénye, a bankszámlához kapcsolt csoportos fedezet és a lakásbiztosítás kiegészítője is fizet, mindhárom a saját táblája szerint teljesít, egyiket sem kell a másikba beszámítani – egy kivétellel: ha ugyanannál a biztosítónál több szerződése is van, egyes feltételek a biztosítottra összesített felső határt szabnak, ez biztosítónként eltér. A kárbiztosításoknál más a helyzet: ott a Ptk. 6:459. §-a szerint ugyanazt az érdeket több biztosítónál is lehet biztosítani, a biztosított egy vagy több biztosítóhoz nyújthatja be igényét, de a kifizetett kárt a biztosítók egymás között arányosan viselik – a kár tehát nem térül meg kétszer.
Ezért kivétel a költségtérítés-jellegű elem. Az utas- és kártyás biztosítások külföldi orvosi költség, hazaszállítás vagy poggyász tétele nem fix összeg, hanem a felmerült, számlával igazolt költség megtérítése – ezt két szerződésből sem kaphatja meg kétszer. A hitelfedezeti biztosítás pedig a banknak fizet: a saját kötvénye ettől függetlenül jár, de a kettő nem ugyanazt a hiányt pótolja. A fix összegű fedezetek halmozódásáról a GYIK több balesetbiztosításról szóló kérdése is szól; a lényeg, hogy a bejelentést egyiknél se hagyja el azért, mert a másik fizetett.
Beszámítsa-e a saját méretezésbe?
Alkuszként azt javaslom, hogy a rejtett fedezetet kezelje ráadásnak, ne alapnak. Három ok szól emellett. Az első a bizonytalan élettartam: a kártyás, számlás fedezet a bank döntésével megszűnhet, a hitelfedezeti a hitellel együtt jár le, a munkáltatói csoportos a munkahelyváltással véget ér – a saját kötvénye a feltételei szerint addig marad érvényben, amíg Ön fenntartja és fizeti a díját. A második a szűk hatály: a hétköznapi belföldi balesetre a kártyás fedezet jellemzően nem él, a lakásbiztosítási kiegészítő elemei hiányosak. A harmadik az összeg: egy maradandó károsodásnál a jövedelem-pótlásra méretezett saját összeghez képest a rejtett fedezetek jellemzően kiegészítő nagyságrendűek.
Van, amit érdemes beszámítani. A hitelfedezeti biztosítás azt a részt fedi le, amit egyébként a saját kötvényben „maradjon fenn a törlesztés” címszó alatt kellene beleméretezni – ha van működő hitelfedezeti fedezete, ezt a tételt kisebbre veheti. A munkáltatói csoportos fedezetet érdemes ismerni és a családi rendszerbe illeszteni; hogyan épül egymásra a három forma, azt az egyéni, családi és csoportos formáról szóló cikk fejti ki. A külföldi utakra a kártyás fedezet önmagában ritkán elég: az utazás és baleset cikk mutatja, miért az utasbiztosítás a főszereplő az orvosi költségeknél.
Mit tegyen a gyakorlatban?
- Készítsen leltárt: bankkártya-feltétel, számlacsomag-tájékoztató, hitelfedezeti kötvény, a lakásbiztosítás „kiegészítő biztosítások” sora, a casco vagy kgfb baleseti kiegészítője, munkáltatói tájékoztató. Mindegyiknél az öt kérdés: kire, mikor, mire, mekkora összeg, kié a pénz.
- Kárnál jelentse be mindet: a fix összegű elemek egymás mellett járnak; a dokumentumok (ambuláns lap, leletek, zárójelentés) ugyanazok, csak több kárvonalra kell eljuttatni – a csoportos fedezeteknél gyakran a bankon keresztül.
- Ne a rejtett fedezetre méretezzen: a saját kötvény összegét a jövedelem-pótlás elvéből számolja, a kártyás és számlás elemeket tekintse ráadásnak.
- Évente nézzen rá: kártyacsere, hitelkiváltás, munkahelyváltás észrevétlenül megszüntethet egy fedezetet.
Ha a meglévő kötvényeit és a rejtett fedezetek feltételeit elküldi, az összevetésben segítek, amiben tudok: mi az, ami valóban számít, és hol van a saját kötvénnyel betöltendő hiány. A menetet a meglévő szerződés átvilágításáról szóló cikk írja le. A biztosító – bármelyik – csak arra fizet, ami az adott szerződésében biztosítási esemény; a rejtett fedezeteknél ezt a mondatot különösen érdemes komolyan venni.
Kérdés a saját fedezet-leltárára szabva? Számoljon percek alatt az online kalkulátorral, vagy foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. (2013. évi V. tv.) 6:459. § – többszörös biztosítás; 6:487. § – balesetbiztosítási szerződés
- MNB fogyasztóvédelem – Hitelfedezeti biztosítékok
- MNB Pénzügyi Navigátor – Utasbiztosítás
